A Magyar Államkincstár jelentős informatikai projekteket indított el a közelmúltban, ezek közül a legfontosabb a kincstári számlavezető rendszer megújítása – nyilatkozta Dancsó József, a Magyar Államkincstár elnöke csütörtökön abból az alkalomból, hogy a Magyar Államkincstár kétnapos szakmai találkozót szervezett a Szlovák Államkincstár vezetőségének részvételével Budapesten.

Dancsó József elmondta: ezek a projektek azért kiemelt jelentőségűek az egész ország számára, mert több tízezer milliárd forint, a teljes magyar pénzforgalom 24 százaléka a Magyar Államkincstáron keresztül bonyolódik.
Egy másik jelentős projekt részeként az államkincstár megújítja, átalakítja az illetmény-számfejtési rendszerét, mivel a központi költségvetési intézmények mellett az úgynevezett alkotmányos fejezeteknek, így például az Alkotmánybíróságnak, a bíróságoknak, az Országgyűlés Hivatalának, a köztársasági elnök hivatalának is csatlakozniuk kell az államkincstári rendszerhez.
Az államkincstár elnöke elmondta: az önkormányzatok számára olyan új szolgáltatásokat akarnak indítani, amelyek révén bizonyos modulokon keresztül  az önkormányzatok közvetlenül kapcsolódnának egy központhoz, amely a helyi adók elszámolásával, a könyvelési szolgáltatások nyújtásával, iratkezeléssel, nyilvántartásokkal segítené a helyhatóságok munkáját. Ehhez a projekthez Pest megyében 55 önkormányzat csatlakozott, a projekt első körben most zárul le június 30-án. A tervek szerint ezt a nyilvántartási rendszert országosan ki akarják terjeszteni az önkormányzatok számára – mondta Dancsó József.
A negyedik nagy projekt pedig egy olyan fejlesztés, amely az uniós pénzek kifizetéséhez kapcsolódik – fűzte hozzá Dancsó József.
Az államkincstár elnöke jelezte, hogy emellett a kincstár a területfejlesztési operatív programban közreműködő szervezeti feladatokat is ellát.
Beszámolt arról, hogy a Szlovák Államkincstár munkatársai leginkább az állampapírok magyarországi értékesítési gyakorlata iránt érdeklődnek. Magyarországon az Államadósság Kezelő Központ az állampapírok kibocsátója, a forgalmazók kereskedelmi bankok is lehetnek, illetve a maga a Magyar Államkincstár – mondta el.
Dancsó József szólt arról, hogy az elmúlt időszak pénzpiaci eseményei azt mutatták, hogy a forgalmazóknál is jelentkezhet bizonyos kockázat. Aki a Magyar Államkincstárnál vásárol állampapírt, annál a személynél forgalmazói kockázat nem jelentkezhet, lévén az államkincstár központi költségvetési szerv – emelte ki. Hozzátette: a magyar állampapírok több mint 10 százaléka már a magyar lakosság kezében van.
Megjegyezte: az államkincstár számára különösen fontos a környező országokkal való szakmai kapcsolatok kiépítése és megerősítése, e kettős célból rendezték meg a két intézmény közötti szakmai konferenciát.
Dusan Jurcak, a Szlovák Államkincstár elnöke, az MTI-nek elmondta: Szlovákiában az államadósság finanszírozása annyiban eltér a magyarországi gyakorlattól, hogy csak az ottani bankokban lehet állampapírokat venni, így a forgalmazói díjakat és a hozamok egy részét is az ottani pénzintézetek kapják, részben emiatt is tanulmányozni akarják a magyar gyakorlatot.
Elmondása szerint mivel a szlovák kincstárnak igen fejlett az adatbázisa, a nyilvántartási rendszere, már jelentős összegű áfa-csalások felderítésében is tudtak segíteni a szlovák vámosoknak.